empirebattles.co.uk
Teh�t az adott atomp�ly�n l�v� elektron energi�ja az alap�llapot� atomban. M�rt�kegys�ge kJ/mol, �s a defin�ci�b�l k�vetkez�en �rt�ke negat�v! A p�lyaenergia f�gg a p�lya f�- �s mell�kkvantumsz�m�t�l a legkisebb energi�ja (azaz a legt�bb energia felszabadul�sa!! ) az 1s atomp�ly�ra be�p�l� elektronnak van [ls. � �bra!! ] stb. T�bb elektront tartalmaz� rendszerben figyelembe kell venni az elektronok k�lcs�nhat�s�t is. Ez az oka annak, hogy egy adott (n>2) h�j p-alh�j�nak felt�lt�d�se ut�n energetikailag mindig kedvez�bb a k�vetkez� h�j s-alh�ja, �s csak azut�n k�vetkezik az el�z� h�j d-alh�ja, hasonl� a p- �s az f-alh�jak viszonya is [ls. � �bra!! ]. adott atomp�lya energi�ja minden elem atomj�ban m�s, �rt�ke f�gg az elem protonsz�m�t�l! Min�l t�bb protont tartalmaz az atommag, ann�l nagyobb vonz�st gyakorol az elektronburokra, ann�l k�zelebb ker�lnek az adott p�lya elektronjai a maghoz, ann�l t�bb energia szabadul fel az elektronnak az adott p�ly�ra val� ker�l�sekor, �gy ann�l kisebb lesz a p�lyaenergia �rt�ke.
Typotex Kiadó, 2006. ISBN 963-9664-31-6
Mivel az elektronszám határozza meg a kémiai viselkedést, ezért az azonos protonszámú magok kémiai szempontból nagyon hasonlóan viselkednek, a protonszám határozza meg azt, hogy valami milyen kémiai elem (például hidrogén vagy vas). Az atommagban levő nukleonok (proton+neutron) teljes száma adja az atom tömegszámát. Amikor a fizikusok az atommag szerkezetét kezdték vizsgálni, azzal a problémával találták magukat szemben, hogy bár a magban lévő protonok a Coulomb-erő miatt nagy erővel taszítják egymást, az atommag mégis stabil állapotban van. E problémának csak egy megoldása van, a természetben léteznie kell még egy igen rövid hatótávolságú, de nagyon intenzív erőhatásnak, amely az elektromos taszítást kompenzálja. Ez a magerő. A fizikában általában akkor mondjuk egy rendszerre, hogy ismerjük, ha létezik egy többé-kevésbé minden tulajdonságát megmagyarázó modellünk. Az atommag esetében azonban a modellezés kivételesen nehéz: az atommagban jelenlevő részecskék száma 1 és 250 között mozog.