A Puszta Télen Elemzés Érettségi: A Puszta Tile Elemzés Érettségi 4

• A puszta tile elemzés érettségi 5
• Iskolai anyagok: Petőfi: A puszta télen
• A puszta tile elemzés érettségi 6
• A puszta tile elemzés érettségi 8

Meglepő az a nyíltság, amivel Petőfi a közte és apja között húzódó szakadékról ír. Arany és Petőfi kapcsolata 1847 februárjában szövődött örök barátsága Arany Jánossal, kivel 1849-ig levelezést folytatott, s kihez két alkalommal is ellátogatott. Petőfi első levelét a Toldi olvasása után írta, verssel köszöntve Aranyt: "TOLDI írójához elküldöm lelkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre! … Olvastam, költőtárs, olvastam művedet, S nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége". '(Arany Jánosnak, részlet) A válasz nem késett sokat: "Most, mintha üstökös csapna szűk lakomba, Éget és világít lelkemben leveled: Ó mondd meg nevemmel, ha fölkeres Tompa, Mily igen szeretlek Téged s őt is veled. " (Levél Petőfi Sándornak, részlet). Petőfi 1847 tavaszán jelentette meg Összes Költeményeit is, melyből már az első kiadásban 3000 példányt adtak ki, de még három alkalommal kinyomtatták sikere miatt. Versei elé mottóul a költő négy sort tűzött: "Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelmemért föláldozom / Az életet, / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet. "

A puszta tile elemzés érettségi 5

személyű önmegszólítás és E/3. személyű leírás váltakozik. Az előbbi belső vitát tükröz: kérdések. Innen? Ide, Itt – kulcsszavak: helyhatározószók: az idetartozás egyszerű vallomását hozzák felszínre. A táj, a tárgyi világ jellemzői a nyomorúság, reménytelenség, tehetetlen, kínlódó vágyakozás, passzivitás. A vers elején a "lelkem ", a vers végén a "hazám " szavak E/1. személyű birtokos személyjelet tartalmaz: az azonosulást, az odatartozást fejezik ki. A belső vívódás okai: különösen nagy erő kell ahhoz, hogy ezen a tájon, ebben az ürességben érezze otthon magát valaki: túl sok a teendő még; a nyomor kiéget, kiüresít, elaljasít; szinte lelketlen ez a környezet (nincs is emberi szereplője); a néptömegek közömbösek, fáradtak, az objektív szükségszerűségre – a VÁLTOZTATÁSRA – felkészületlenek. A költő feladata a józan szemlélődés, értelmezés, azonosulás a problémával, az üres lelkek feleszmélésének segítése a körülmények ellenére is. MÉGIS MORÁL Radnóti Miklós: Nem tudhatom (1944) Keletkezés: 1944.

II. világháború, fasizmus, zsidóüldözés, munkaszolgálat; nem sokkal a Lager Heidenau-ba kapott behívó után íródott. A haláltudat is befolyásolta a keletkezést. Műfaja: hazafias témájú óda. Téma: vallomás a hovatartozásról, hazaszeretetről, a haza és az élet veszélyeztetettségéről Fentről letekintő nézőpont: a vers alapellentétére utal: FENT: az idegen, bombázó pilóta nézőpontja: katonai célpontokat lát, csak látcsőn keresztül pásztázza a tájat; csak puszta térképnek tekinti, nem látszik a valóság, sok apró szépség; tárgyilagos, szenvtelen hangnem jellemző, az idegen szemléletet, az embertelenség világát jelképezi. Fent, ahol minden szépnek kellene, hogy tűnjön "normális" békés viszonyok között, most "pusztítandó vasút, vagy gyárüzem". A "fent világában" kiszolgáltatottság, a halál, uralkodik. LENT: költő világa, élettel teli, apró bensőséges részletek világa, az otthonosság, személyes emberi világmegtestesítője, a humanizmus járja át a költői nézőpontot, az életszeretet, szolidaritás jellemzi.

Iskolai anyagok: Petőfi: A puszta télen

A költő célja: önvizsgálat, kérdező alaphangulat, belső vita kivetítése (drámaiság), a valóság és eszmények, a létező és a képzelet feszült ellentéte is megjelenik Vershelyzet: konkrét tájindítás, a költő is a táj része, felülről szemléli a tájat, lassan közelít. A vers különös tájkép: a városvégi gyárak, üres telkek, meredező tűzfalak, a sivárság kifejezői, A "sárba száradt üvegcserepek, rongyok, a "sárga fű" ezt megerősít, de a tájhoz való odafordulásban mégis érezhető a szánalom, az együvé tartozás megfogalmazása, amit az önmegszólítás megerősít. A szemlélődés célja: eredet, származás, hovatartozás kutatása. A vers egyszerre külső és belső színtéren játszódik: a tárgyi világban és a lélek, a képzelet világában. A tárgyi világ formálja a szubjektumot: a táj lakóinak sivár életét jelképezi + a költő emberi világát. A vers képei reménytelenséget, tehetetlenséget, lelki, szellemi, fizikai nyomorúságot sugallnak, ugyanakkor kínlódó várakozást is. A fennálló rendben elüresedik a lélek. Beszédhelyzet: E/2.

Érettségizőknek és kevésbé éretteknek egyaránt ajánljuk itt következő sorozatunkat. A fogalmazásírás hasznos fogásait és leggyakoribb típusait tálaljuk olvasóink elé. Szövegtípusok az érettségin A kétszintű érettségi követelményrendszerének fényében a következő fogalmazástípusok ismeretére lehet szükséged: Érettségi szint Fogalmazástípus Középszint érvelő szöveg értelmező/elemző fogalmazás összehasonlító/elemző fogalmazás Emelt szint értelmező/elemző fogalmazás problémaközpontú kifejtő fogalmazás gyakorlati írásbeliség (erről hamarosan:) Érvelés Az érvelő fogalmazás olyan írásmű, melyben egy adott tétel bizonyítása, igazságának alátámasztása történik érvek segítségével. Az érvelő fogalmazás megírásához az első fontos lépés, hogy eldöntsük: a tétel ellen és/vagy mellett kívánunk-e érvelni. E döntésben adhatunk saját, szubjektív véleményünkre; ha pedig véleményünk nem egyértelmű, számba vehetjük a tétel mellett és ellen szóló érveket és ezek arányát. Az érvelő fogalmazáshoz tartozó feladat rendszerint pontosan meghatározza, hogy mely érvek kifejtését várja el.

A puszta tile elemzés érettségi 6

A hangtalanság, a csend és a hiány érzékeltetésére a költő leírja mindazt, ami nyáron jellemzi az alföldi tájat, és télen nincs: nincs a juhnyáj mozgását jelző kolompszó, nem kesereg a pásztorlegény sípja, nem trilláznak a madarak, nem harsog a haris, nem szól a tücsök (a versben "prücsök") hegedűje stb. Mivel ezek mind hiányoznak, a képek a negatívumokra épülnek, amivel Petőfi nemcsak a jelennek, a télnek a kifosztottságát tudja érzékeltetni, hanem szembeállítja a jelent a múlttal is, a nyár értékeivel, amelyek elvesztek, és amelyeket visszakíván. Ezzel a szembeállítással, a veszteség érzékeltetésével sikerül némi elégikus hangnemet is belecsempésznie a versbe. Az emlékező hangulatot, az elégikus hangnemet a jelzők ("méla", "kesergő", "kicsiny kis") is erősítik, az "elnémultanak" régies igealak pedig, amelyet már Petőfi korában is ritkán használtak, ünnepélyesnek hat, s ez is ráerősít az elégikus hangnemre. Nyomatékosan kiemeli, hogy mennyi szépséget fecsérelt el könnyelműen az ősz, de a jelentésbe azt is beleérezzük, hogy milyen szépségeket gyűjtögetett a nyár.

• Erről kérdezi a kormány a magyar embereket
• A puszta tile elemzés érettségi -
• 1097 budapest ecseri út 14.06.2015
• Petőfi Sándor: A puszta télen (elemzés) - Oldal 2 a 6-ből - Műelemzés Blog
• A puszta tile elemzés érettségi 5

A puszta tile elemzés érettségi 8

nagy erkölcsiséget, öntudatot mutat.

Ebben a korszakban élt Petőfi Sándor, őt is nagyban befolyásolt a kulturális és politikai élet. Tárgyalás: Petőfi életrajza és költészete A művek címére kattintva a művek teljes szövegét elolvashatod. 1823. január 1. -én született Kiskőrösön, Apja Petrovics István, mészáros mester. Anyja Hrúz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, ezt a helyet tekinti a költő születési helyének. Iskolái: Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmecbánya. Az ifjú kor a vándorlás évei: A költő apja 1838 tönkrement és 5-6 év nyomorúság következik, majd a vándorlás évei. Először Pesten a Nemzeti Színházban lesz kisegítő, majd Sopronban katonának áll. Betegsége miatt leszerelik. Pápán diákoskodik, itt ismerkedik meg Jókai Mórral. 1842 május 22-én az Atheneum c. folyóiratban megjelenik Borozó c. verse. 1842-43-ben vándorszínésznek áll. 1844 febr. -ban Debrecenből gyalog Pestre megy, ahol Vörösmarty támogatásával a Nemzeti kör vállalja verseinek kiadását. 1844 július 1-től a Pesti divatlap szerkesztője.