Zrínyi Miklós Szigeti Veszedelem Tartalom
- Irodalom - 8. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Roeviden
- A Szigeti Veszedelem tartalma | Magyar irodalomtörténet | Kézikönyvtár
- Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – olvasónapló - SuliHáló.hu
- Beltéri ajtó felújítás árak – Építőanyagok
- Zrinyi miklos szigeti veszedelem tartalom
- Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem - olvasónapló - Olvasónapló
Zrinyi Miklós »Szigeti veszedelmé« -nek címképe. (Bécs, 1651. )
Irodalom - 8. osztály | Sulinet Tudásbázis
« S elhatározza, hogy gyaúrt rak halomba, megfüröszti lovát keresztyén vértóban, városokat és várakat rejt hamúba. Hadai azonnal Drinápolyba gyűlnek, vezérei tanácsot ülnek Arszlán budai basa levele felett, mely a háborút ajánlja. Ott Delimán, a tatár khán fia, kinek szívét a szultán leánya, a szép Kumilla, s annak szép haja megkötözé; de a mig ő odahaza járt, hadát elhozni, a Rusztán felesége lett; e miatt most Delimán nyughatatlan, áll vagy ül, s mint dühös farkas lesi a Rusztán halálát s kitölti, ha lehet, rajta bosszúját. Ott Amirasszen, ki maga is fekete, lova is szerecsen, az arab Karabul, mely széltül fogamzott egy híres kancában; aztán Olindus, Hamviván, Demirhám, kinél erősebb a Szulimán birodalmában nem volt, mert ez gyökeréből nagy tölgyfát kirántott, ököllel agyonvert egy nagy elefántot; majd Demirhám bátyja, a bűvész Alderán, Mahomet fejtegetője, álmok magyarázója; végre mások tömérdek sereggel, mely mint felhő az eget, ellepte a földet: jaj annak, jaj a magyarnak, kire ez a felhő fog omolni!
Roeviden
A Szigeti Veszedelem tartalma | Magyar irodalomtörténet | Kézikönyvtár
A harcokat az este szakítja félbe, Deli Vid megöli Hamvivánt. 7. ének Megérkezik a szultán, közben Farkasics Péter meghal egy régi betegségben. Nem sokkal később Zrínyi 500 ezer emberével kitör a várból. A harcban Deli Vid, és Demirván (Hamviván barátja) összetalálkozik. A sötétség miatt abbahagyják a viadalt, de folytatni fogják. 8. ének A törökök tanácsot hívnak össze, melyben elhatározzák, hogy ágyúzni fogják a várat. 9. ének Megkezdődik a szüntelen bombázás. Juranics és Radivoly éjszaka kilopózik, hogy üzenetet vigyen a császárnak. Átverekednek a török táboron, de Juranics fogságba esik és megölik. Radivoly erre előugrik rejtekéből és nyomban leszúrja barátja gyilkosát. Ő sem bírt a túlerővel és szintén meghal. A várban Deli Vid szomorúan meséli álmát Zrínyinek, melyben vérbe fagyva látta Radivolyt, valamint Zrínyi és saját halálát is látta. Később meghozták a két hős testét és eltemették őket. 10. ének A külső és belső város török kézen van és a vár egyik tornya is leomlott a bombázástól.
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – olvasónapló - SuliHáló.hu
Beltéri ajtó felújítás árak – Építőanyagok
Zrinyi diadallal tér meg várába, vitézei elől a keresztyén holtakat és betegeket viszik, köztük Farkasics Pétert, a derék hadnagyot, aztán a zsákmányul ejtett török fegyvereket, a kópjára tűzött fejeket, az alázkodó foglyokat és a büszke paripákat, a diadalnak jelvényeiként. Azonban a gyors hír szárnyára felkele, szélnél és madárnál gyorsabban repűle: s megviszi a szultánnak a Mehmet vesztét. Rögtön tanácsot ül és elhatározza, hogy Sziget ellen fordúl, Kadilesernek ezer juhot adat áldozatra, hogy a támadás kimeneteléről jóslatot mondjon. A főpap levágatja azokat a mezőn, s hullájokra sok sas gyűl, de egy nagy fekete sas elkergeti őket, s nem engedi nekik, hogy belőlük egyenek: a mi rossz jel a szigeti vállalatra. A szultán ép ellenkezőleg azt hiszi, hogy a sasok azért nem esznek a juhokból, mert keresztyén testekből jobb eledelt kaphatnak. Fenhéjázásában elbizakodik, mig serege félelemben szorong; s a mint éjjel két ló elszabadúl és riadva kel a szó, hogy Zrinyi a táborra ütött: egyszerre zűrzavar támad.
Zrinyi miklos szigeti veszedelem tartalom
A nagy vérveszteség miatt a török táborban itt-ott "nagy zöndülés" támad, "titkos suttogások" terjesztik, hogy a császár makacs, "megaggott elméjében", nem törődik már emberei pusztulásával. De ez alatt az idő alatt, az ellenség szétzüllésével egyidejűleg lassan elvérzik a hős végvári csapat is.
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem - olvasónapló - Olvasónapló
Epopeájának tárgya: Sziget védelme, hőse Zrinyi Miklós, ki meg merte várni Szulimán haragját, az ő hatalmas karját és rettegett szablyáját; sőt megállította, feltartóztatta, a míg hősi halállal el nem vesz. De Zrinyi önfeláldozása, s a maroknyi magyarság vértanúsága nem egyszerű vitézi tett: nemzeti váltság. A nagy Mindenható a földre tekint, egy szemfordulásból megnézi a világot, s a magyarok erkölcsi sülyedése miatt haragra lobbant: állhatatlanok, tévelygők, nincs előttük az ő nevének és fia vérének becsületi, a jó cselekedetnek kelleti, az öreg embernek tiszteleti; elfajzottak, a szép keresztyén hitet eltapodták, és különféle vallásokban gyönyörködnek; s minden bűnök eláradtak köztük. Haragjában Mihály angyalt Alektó furiához küldi, hogy Szulimánt bújtsa fel a magyarok ellen, kiket hatalmába ád. Az angyal előbb az igazakért esdekel, de hiában, aztán égnek ereszti sugár-szárnyait és teljesíti szomorú megbízását. Alektó Szelim képében felbőszíti az alvó Szulimánt, ki riadva ébred: »fegyvert, fegyvert!
Rettenthetetlen harcos Farkasics Péter és a két jó barát, a horvát vajda Radivoj és Juranics, akik vállalják, hogy a török táboron éjjel áthatolva hírt visznek a bécsi királynak. Zrínyi maga is sok csatában vett részt, katona, hadvezér volt. Ezért is tudja olyan hátborzongató, félelmetes életszerűséggel ábrázolni a harci jeleneteket. Az eposz szövegében igen gyakori a "rettenetes, iszonyú vérontások", az ütközetek és egyéni párviadalok részletező, szinte aprólékos leírása. A harci öldöklés ijesztő mozzanatait rendszerint a fegyverek és ágyúk zaja, a küzdők fenyegető ordítása, a sebesültek jajgatása, a haldoklók sikolya, hörgése kíséri. Felvonulás Szigetvár ellen A törököket sorozatos kudarcok érik, s ennek következtében belső viszályok, ellentétek gyöngítik őket. A haditanácsok rendre kudarcba fulladnak, a vezérek egymást sértegetik. Delimán roppant indulatrohamában megöli az őt gúnyoló Rustán béget, a szultán vejét, s idegen földre bujdosik. (A szerelmes Cumilla visszahívja, de boldogságukat egy véletlen zúzza szét: a szultán lánya méregtől meghal. )
- Zrinyi miklos szigeti veszedelem tartalom
- Mitől alakul ki a gob.gt
- Online oktatás általános iskola 2021 3
A mű keletkezése: I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi Miklós (a költő dédapja) ellenezte, hogy a törököknek sarcot fizessenek, ezért 1566-ban I. Szulejmán szultán százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-étől szeptember 8-áig tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt a szultán. Miután a védők hiába várták a felmentő császári sereget, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a belső várból. A törökök elfogták és lefejezték. Fejét megfélemlítésül lándzsára tűzve küldték el a császári seregeknek. Bővbben…
A török fölzendűl, szerte futkosik és vagdalkozik: 3000 ember pusztúl el csak a Zrinyi nevének hallatától. Zrinyi ellenben a szultánok készűltére hősi lélekkel szervezi a védelmet, beszédet intéz társaihoz. Nagy a veszedelem, de azért esztelenség lenne nem bízni istenben, ki mindig megsegíti a benne bízókat, miként Zrinyit s nem egyszer megsegítette. Most az egész keresztyénség Szigetre néz, melynek már az is tisztessége, hogy Szulimán az ellensége. Kiki elszántan harcoljon, a török szavának ne higyjen, mert hogyan adhatna hitet az, kinek magának sincsen. Esküdjenek meg, hogy ez a hely leszen dicsőségük vagy koporsójuk. Zrinyi Miklós előbb maga megesküszik, hogy velök marad a fejök fenállásáig, majd társait esketi meg, kik csapataikkal egymásután vonúlnak fel az esküre: Farkasics, Juranics, Radivoj, Deli Vid s a többi levente kapitány. Az eskű végeztével a várt felszereli, s fiát szép levéllel a magyar királyhoz bocsátja s annak kegyelmébe ajánlja; a fiú sasnak fia, igazi sas, menekűlni vonakodik, míg apja meg nem győzi, hogy óvja magát nagyobb szükségre és jobb időre, akkor legyen nagy példájának követője.
