empirebattles.co.uk
MÓRICZ ZSIGMOND: SZEGÉNY EMBEREK by Viktória Radics
A naturalizmus irányzata, amely ekkoriban Móricz írásaiban uralkodott, kitűnően alkalmas volt arra, hogy bemutassa a háború személyiségtorzító hatásait. Az elemzés vázlata: ● A főszereplő ● Címértelmezés ● Műfaji átfedések ● Időkezelés ● Írói eszközök ● A mű értelmezése ● A katona erkölcsi megítélése ● A háború bírálata A főszereplő A mű főszereplője egy katona, akinek nem tudjuk meg a nevét. Ez már eleve érdekes, hiszen még a mellékszereplőknek is van nevük, még azoknak is, akiket csak a katona emlékeiből, történeteiből ismerünk meg (parancsnokok, bajtársak). Se a főszereplő neve nem derül ki, se a családjáé. A főhős "a katona", a felesége "az asszony", a gyerekei "a gyerekek". Más megnevezéseket is használ az író a főszereplőre: amikor az napszámban dolgozik, akkor fiatal munkásnak nevezi, amikor családja körében látjuk, akkor az ember, az apa, a férfi kifejezésekkel utal rá. Viszont amikor a háborúról beszél, amikor elhatalmasodnak rajta az őrület jelei, vagy gyilkol, olyankor mindig a katonaként szerepel.
Egy földmíves rabolni megy, gyerekeket talál otthon, vasvillával leszúrja őket - a tulajdon gyereke árulja el, így kerül csendőrkézre. Csakhogy ez a földmíves, katona szabadságolt katonája a világháborúnak, néhány napra jött haza és az övéi nyomorogtak. Most aztán bajlódjon a művészet célját és rendeltetését kutató esztétikus - hová tegye azt a szívdobogtató, szinte félelmetes hatást, amivel ez a két-háromíves kis mű végigkorbácsolja az idegeit - a lázadó és lázító politikumnak tudja be, vagy a megjelenítő művészet tökélyének? A művészet integritását minden gyakorlati és életbölcseleti céltól reszketve féltő "intuitív" széplélek idegesen tiltakozik az előbbi ellen, egészen más oldalról, de ugyanakkorra szenvedéllyel, mint a gyáva politikus, aki fél, hogy agyonvernék, ha békíteni próbálná a harcolókat s azért inkább még uszítja őket. Az író, ha megkérdezik, vállat von. Ahogy parancsoljátok. Ti mondtátok rólam, hogy nekem a világ csak képeskönyv a modell - hogy én csak tükör vagyok, semmi más.
Bodri juhász rézveretes szíja gyilkosság jelölője 2. vizsgálóbíró végkövetkeztetése lezárttá teszi, visszautal a címre jelképes elemek: barbár: másképp barbár Bodri juhász, másképp barbár Veres juhász és másképp a civilizáció világa puszta: civilizációtól érintetlen, ősi hagyomány elmaradottság, erőszak b) Regényei: Úri muri I. Regény ideje és helyszíne: 1. Regény ideje: a ázad elején játszódik a történet, a millenium időszakán író nem közli velünk, a szövegből derül ki időtartama: pár nap (4-5nap) nem ad meg pontos időt időbeli végtelenség 2. Regény helyszíne: az Alföldön játszódik, a főszereplő birtokain pár helyszín: vendéglő/kocsma, Csuli birtoka, Zoltán otthona, tanyája jelenetező tagolás, mozaikszerű (1-1 jelenetet részletesen is kidolgoz) II. Szereplők: Főszereplője: Szakhmáry Zoltán - lecsúszott nemes, vívódó figura Rozika: született prostituált, parasztlány Taktikusan éli az életét Rhédey Eszter: a gondoskodó feleség a mű végéig megőrzi büszkeségét Lekenczey Muki: deklasszálódott nemes, könyvvigéc Csörgheó Csuli: csupa szív és csupa tréfa megmarad vidéki provinciális formájánál III.